Kihalás veszélyezteti a góbi medvét, veszélyeztetett faj lesz a zsiráf

Mindössze 36 góbi medve élt Mongóliában 2018 végén – közölte hétfőn a Mongol Tudományos Akadémia Általános és Kísérleti Biológiai Intézete.

Az intézet szakemberei 56 megfigyelő kamera segítségével mérték fel 2018-ban, hogy mekkora a kihalás szélén álló faj populációja, amely kizárólag a mongóliai Góbi sivatagban él. A kamerák az alfaj 36 különböző egyedét vették fel az adott időszakban – olvasható az intézet közleményében.

Az állat létezését csak 1943-ban erősítették meg orosz tudósok, a barna medve alfaja és a világon az egyetlen olyan medvefaj, amely sivatagban él. Alkalmazkodva a környezetéhez megtalálta azt, miként éljen a legszélsőségesebb körülmények között, az élelem hiánya miatt azonban a kihalás szélére került.

A góbi medve gyökereket, bogyókat fogyaszt, néha ráfanyalodik rágcsálókra is, de nem hajlandó elfogyasztani az ember által ültetett növényeket.

A mongol kormány és természetvédő szerveztek számos intézkedést hoztak az elmúlt években, hogy megvédjék a kihalástól, a program keretében a Góbi sivatag 27 helyén lévő etetőbe évente 20 tonna élelempótló táplálékot helyeznek ki számukra.

Tíz évvel korábban a góbi medvék száma nem érte el a harmincat.

Maszáj zsiráf (Giraffa camelopardalis tippelskirchii) a kenyai Tsavo Nemzeti Parkban (Fotó: PITAMITZ Sergio / hemis.fr/hemis.fr)

A veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény (CITES) részes feleinek legutóbbi konferenciáján, csütörtökön döntő többséggel megszavazták a zsiráf (Giraffa camelopardalis) veszélyeztetett fajjá nyilvánítását: 106 ország mellette, 21 ellene szavazott, hét ország képviselői tartózkodtak.

A döntés értelmében ugyan nem tiltják teljesen, de jelentősen korlátozzák a zsiráfok csontjaival, húsával és bőrével való kereskedelmet. A zsiráfot 2016-ban nyilvánították sebezhető fajnak, az akkori becslések szerint összesen 97 ezer egyed élhetett vadon, mind a kilenc alfajt számításba véve. Ez a szám 1985-ben még 155 ezer környékén volt.

„Olyan sokan ismerik a zsiráfokat, hogy azt gondolhatják, bőség van belőlük. Ez Afrika déli részén még igaz is, de világszinten súlyosan veszélyeztettek” – idézi a Time a New York-i természetvédelmi szervezet, a Wildlife Conservation Society alelnökét, Susan Liebermant, aki szerint a faj leginkább Nyugat-, Közép- és Kelet-Afrika egyes részein van veszélyben, legyen szó populációcsökkenésről, az élettér zsugorodásáról, orvvadászatról vagy a klímaváltozás miatt egyre gyakrabb szárazságokról.

A természetvédelmi szervezetek üdvözölték a döntést, de néhány afrikai ország elfogadhatatlannak tartja azt. „Nem értjük, miért kellene támogatnunk ezt a döntést, mivel Tanzániában stabil és növekvő zsiráfpopuláció él. Több mint 50 százalékuk a Serengeti Nemzeti Parkban él, ami jól védett terület” – mondta Maurus Msuha, Tanzánia természeti erőforrásokért és turizmusért felelős minisztériumának természetvédelmi igazgatója.

A CITES részéről kiemelték, hogy a sebezhető kategóriába sorolt afrikai elefántoknál is felmerült már a veszélyeztetettség kérdése, pedig azok egyedszámát 2016-ban 415 ezerre tették, a zsiráfok 97 ezréhez képest. A természetvédők szerint a zsiráfból készült termékek legnagyobb fogyasztója az Egyesült Államok, amely épp most készül enyhíteni a veszélyeztetett fajok védelmén.

A Time megjegyzi, hogy a bizottság döntését még el kell fogadni a CITES jövő heti plenáris ülésén, de ilyen többség esetében nincs kétség afelől, hogy ez meg is történik.